Erasmus + I.

„ISZTISEK MENNI EURÓPA”

« 1 A 4 »

 

2016.06.04

Utazás a Kánaán felé

Elérkezett a nap: 3 hetes kiküldetésünk íme, véget ért.

Boldogan pakoltunk, takarítottunk, vetettünk utolsó pillantásokat Itália felé.

A magyar határnál meg is hatódtunk egy kicsit.

Budapestet meglátva felsóhajtottunk: ez a gyönyörű város várt minket.

Elragadtatott sikolyok, ölelések, búcsú… és a tudat, hogy holnap mehetünk suliba.

A világ rendje helyreállt.

The end!

 

2016.06.03

ISZTI-sek kontra jéghegy

 

Ma korán keltünk. Egymást támogatva, szoros egymásrautaltságban elindultunk az Evolvo irodájába. Ez volt az utolsó küzdelem az elemekkel.

Késés, kényszeredett mosolygás jellemezte a találkát – nem minket, mi ebben a küzdelemben ártatlannak bizonyultunk.

Bizonyítványok keringtek az éterben – munkánk gyümölcsei – amelyekből néhány már idő előtt a földre hullott.

Buon Appetito!

 

2016.06.02

Hawaii, dizsi, eső

A mai nap édes semmittevéssel telt. Sokáig aludtunk, a szundit sem kellett nyomkodnunk a telefonon – nem riadtunk már meg semmitől – miénk volt a világ.

Néhányan lassan, de biztosan a bőröndök felé somfordáltak. Mikor meglátták, hogy itt bizony tökéletesen megvalósult a káosz-elmélet, magabiztosan tettek eleget a „patópáli” kísértésnek…

A bátrabbak testi épségük maximális kockáztatásával kimerészkedtek az esőbe, hogy beszerezzék az utolsó szuveníreket az otthoniaknak.

Olaszországban ez a nap nemzeti ünnep.

Immár a miénk is: a hátradőlés ünnepe.

 

2016.06.01

Utolsó tánc Milánóban

 

Elérkezett az utolsó munkanap. Ha azt mondanánk, hogy nem vártuk ezt a pillanatot, hazudnánk.

Teljesítettük, amit kellett, megtettük, amit megkövetelt a haza. Büszkék vagyunk magunkra, hiszen egy idegen országban talált minket a „munkaláz”.

Innentől megpihenhetünk.

A következő megmérettetésig… Jelentjük: készen állunk!

 

2016.05.29

A rettegés foka

 

Ma eljött a hostelbe Kocsis András, az Evolvo alapítója. Megérkezésétől, habitusától, alakjától a leggyengébb kifejezéssel élve is: tartottunk.

A találkozás maradandó, ez biztos – kinek-kinek a vérmérséklete szerint. Mesélt és nevelt, szidott és tanácsot adott.

Megosztó személyiség – ez is tuti.

Izgalmas volt a mai nap, még izgalmasabb lesz a szerda: utolsó munkanap…

 

A holnap mindig tiszta, nem szennyezi hiba!

 

2016.05.30

A túlélés szabályai

Napok óta esik az eső, és már csak napok vannak hátra addig, amíg ismét magyar földre léphetünk, magyar esőkoppanást hallhatunk, magyar pocsolyákba gázolhatunk.

Már érezzük… Már meglegyintett minket az otthon szele. De kitartunk.

A hátrányok ellenére. Az előnyök miatt.

Mindenki mindenkiért.

 

2016.05.29

Utazás a világ körül – Leonardo szemével

Eke, szövőszék, számítógép… Hogyan is jönnek ezek össze? A mai napon többek között erre kaptunk választ.

Ellátogattunk a Da Vinci Múzeumba, ahol a technika fejlődését követhettük nyomon – a kezdetektől.

Akkor és most… Manapság menő ilyen képeket posztolni a facebookon, mi viszont 3D-ben tapasztaltuk a fejlődést és a változást.

Fel is merül a kérdés:

Jó ez nekünk???

 

2016.05.25

Szeretlek is, meg nem is…

 

Az utóbbi napok egyik legnagyobb megpróbáltatása a wifi-kutatás. Mondhatjuk, hogy tökélyre fejlesztettük ezt a tevékenységet, sőt, akár felsőfokú szakképzettségként a majdani önéletrajzunkba is bekerülhet.

Internet hiányában beszélgetni „kényszerültünk”, ami természetesen igen pozitívan befolyásolta a közösségi szellemet. Óriási küzdelem azonos célokért.

 

Éljen az Aranycsapat!

 

2016.05.24

Harc az olasz szendvicsekkel

Bár az itáliai konyha biztosan remekbe szabott, és eddig mi is hősiesen küzdöttünk, mégis kijelenthetjük: a paradicsom után a péksütemények is haragudni fognak ránk – vagy mi rájuk, ez még nem tisztázott…

Kozmetikusaink, ha a munkahelyen nem is, de szálláshelyünkön fáradhatatlanul dolgoznak egymás haján/körmén/arcán.

A szépítkezés és a most már szokásossá vált foci mellett a Solo nevű kártyajáték is szórakoztatónak bizonyult.

Na, meg a nem túl késő esti séták – sokszor wifi-keresés céljából.

 

 

2016.05.23

Vízözön

Ma reggel ismét hatalmas viharra ébredtünk…

Néhány órányi égszakadás – földindulás után azonban az itáliai istenek megkegyelmeztek nekünk, és csodás napfénnyel adták tudtunkra: magyar diákok, ne féljetek.

Olyannyira megfogadtuk a tanácsot, hogy délután felfedeztünk egy focipályát, ahol végre nem csak egymás idegeivel, hanem már a labdával is játszottunk.

Jelentjük: öngól nem volt…

 

2016.05.28

Italian horror story

Kicsit csalódva vettük tudomásul, hogy a BL-döntőt óriáskivetítőn márpedig nem fogjuk látni. Hosszú keresgélés és sok-sok km megtétele, rengeteg ideg lenyelése, és pulzusunk egekbe szökése után megtaláltuk az ideális helyszínt: a hostel melletti kebabos régi tévéjét.

A lustábbak a hostelben próbáltak életet lehelni a wifi-be – több-kevesebb sikerrel.

Az érdektelenek inkább horrorfilmet néztek, ami lassan megszokottá válik.

Ezek ellenére természetesen ’hepienddel’ zárult a nap – a túlélési arány: 100 %.

 

2016.05.27

Utcára nyílik a metróajtó…

Már csak 24 óra, és BL-döntő.  Ma reggeltől taglózott le minket úgy igazán az a felfokozott hangulat, amit ez az esemény magával hozott.

Milánót elfoglalták, birtokba vették a spanyolok, a drukkerek, a műkedvelők, a rajongók, és persze a mi fiaink.

A dómnál hatalmas volt a hangulat, dj- k kevertek-kavartak, a csúcspontot mégis a magyar fiúk dala jelentette – valahogy fel kellett venni a kesztyűt a metrón.

Mit nekünk X-faktor?

 

 

2016.05.26

Magyar kontra olasz virtus

Elérkezett az ideje, hogy kicsit elengedjük magunkat, de mottónk az is lehetne: „Legyen tánc!”.

Ma este kellemes dallamokra figyeltünk fel, amik ’hálisten’ kicsit sem hasonlítottak az olaszok megszokott kommunikációs szokásaihoz.

Zene, zene, zene.

Néhányan ki is merészkedtünk megszokott kis vackunkból, és kezdetben a hostel mellett, később azonban egy koncert kellős közepén találtuk magunkat (20 méternyi volt a különbség) – felszabadult tánclépésekkel szórakoztatva magunkat.

ISZTI-sek kontra Milánó: 2:0

 

Milánó, 2016.05.19

Ének az esőben

 

Tegnap este néhány csepp esőtől még nem ijedtünk meg, de a ma reggeli monszun bizony próbára tette az idegeinket. Nem hittük, hogy Itáliában is eshet az eső, vagy lehet hidegebb 20 foknál.

Esernyőt ezen okok miatt nyilván nem hoztunk, de Havasi „Megmentő” Zsolt a segítségünkre sietett, és percek alatt megakadályozta a világméretű katasztrófát – így végre elindulhattunk dolgozni.

Komolyabb feladatokat még nem bíznak ránk, pedig igazán ’bizalomgerjesztő’ arcot vágunk. Soon…

Este észosztás volt, több vödörrel, és azt is kipróbáltuk, működik-e a dívány-módszer és a nézeteltérések viszonylag könnyű elsimítása. Egyelőre, igen.

Világbéke…

 

 

Milánó, 2016.05.18

Végre húúúús…

Igazi munkánk második napja is eljött.

„Ahány ház, annyi szokás” – a mondás erre a napra tökéletesen igaz volt.

Van olyan kozmetika, ahol csodásak a körülmények, jó a hangulat, de olyan is akad, ahol kicsit földönkívülinek érezzük magunkat. Eddig a gyantázás és a lakkozás a fő vonal, reméljük, később több mindent bíznak ránk…

Informatikusként az első napokban az angol szakkifejezésekkel harcolunk – nekünk ők a kis, zöld lények.

Mi nehezen, de kezdünk összecsiszolódni, hiszen egymásra vagyunk utalva. Beszélgetések, játék, hiszti, kacagás.

Erasmus-csapat – én így szeretlek.

Ui.: És Te is megérkeztél, Te, akit napok óta vártunk: A HÚS.

 

Milánó, 2016.05.17.

Fénycső, gyanta és világvége

Ma új értelmet nyert a felnőtté válás. Abszolút mélyvíz.

Birtokba vettük a milánói tömegközlekedést, kizárólagos barátok lettünk az angol nyelvvel, és megtudtuk, saját szemünkkel láthattuk, hogyan dolgoznak az olaszok…mindenhogy.

Kézzel-lábbal – ami a mutogatást illeti. Operaénekeseket megszégyenítő hangerővel – mindezt barátságosan. Szinte nulla angoltudással – mi bezzeg.

Különböző cégek, különböző feladatok, különböző viselkedésmódok. Programírás, körömlakkozás, fogyasztózsák, pakolás (így is, úgy is).

És persze több liter kávé, több mázsa paradicsomos tészta. Mert az olaszok már csak ilyenek…

 

 

Milánó, 2016.05.16.

Pasta, pasta, pasta…

Ma délelőtt megérkezett a felmentő sereg az Evolvo munkatársainak személyében. A két mosolygós és kedves lány,- akik hál’istennek tudtak angolul – tonnányi papírtengert zúdítottak ránk, de mi hősiesen helytálltunk. Aláírások, dátumok, térképek – Milánó, rajtunk nem fogsz ki.

Metróztunk és tájékozódtunk, nem is rosszul. Egyre magabiztosabban szólaltunk meg angolul. Néhányan már ma meglátogatták leendő munkahelyüket, a többiek még sziesztázhattak.

Tartalmas nap volt. Nem úgy, mint az olasz konyha. Hiányoznak a magyaros ízek, a paradicsom viszont nem lesz a barátunk, ezt már tudjuk…

 

 

Milánó, 2016.05.15.

Ciao, Italy!

 

Olaszország.

Mindenkinek a következők jutnak eszébe: tészta, foci, pörgés, divat, szieszta…

Informatika, illetve kozmetika szakos diákként nekünk a 3 hetes szakmai gyakorlat. Május 14-én félelemmel vegyes izgalommal szálltunk fel a buszra, ami elvisz minket Milánóba. Millió kérdés cikázott a fejünkben:

Kényelmes lesz a busz 12 órán keresztül? Milyen lesz a szállás? Kedvesek az olaszok? Milyen lesz a kaja? Tudnak angolul? És mi meg tudunk majd szólalni? Ügyesek leszünk a munkahelyen? És egyáltalán, milyen lesz 3 hétig egy idegen országban???

 

Azt hiszem, mondhatjuk, hogy az utunk és a megérkezésünk is kalandosra sikerült. A hosszú út fáradalmait és a gerincbántalmakat kipihenve parkoltunk le az Ostellolinda előtt. Pillanatok alatt felfedeztük a terepet. Elfoglaltuk a szobákat, nagy nehezen eldöntöttük, ki melyik ágyon alszik, utána pedig megtaláltuk a székhelyünket: az épület belső udvarát. Lassan vánszorogtak az órák, már alig vártuk, hogy elkezdhessük, amiért jöttünk…

 

 

Budapest, 2016.05.14. 1900

Indulás Milánóba:

Ma este 15 diák és 2 kísérő tanár elindult meghódítani Itália egyik legszebb városát, Milánót.

A hősök, akiket visszavárunk:

Név   osztály
1. Bencze Fanni 11.C
2. Fogarasi Nikolett 11.A
3. Jantsek Antónia 11.A
4. Kázmér Dániel 11.A
5. Krassó Norbert 11.D
6. Lénárt Laura 11.C
7. Molnár Anna Debóra 11.D
8. Mózes Nikolett 11.A
9. Ónodi Gabriella 11.A
10. Papp Krisztina 11.A
11. Pintér Rajmond 11.A
12. Praczu Péter 11.D
13. Suki Szimonetta 11.D
14. Tessa Dominik 11.A
15. Várhegyi Ádám 11.A

 

Kísérő tanárok: Bacskó Barbara, Havasi Zsolt.

Terveink szerint minden nap új információkat kapunk az őket ért élményekről, ezeket megosztjuk a honlapon, bárki követheti.